Természetes, hogy nincs mindenkinek internet hozzáférése az ismerőseid közül és mégis meg szeretnéd nekik mutatni a noni előnyeit, a nonis pénzkereseti lehetőségeket. Néhány készséget kell elsajátítani és alkalmazni. Itt olyan tippeket, tanácsokat találsz, melyeket hagyományos módon, élőszóban, telefonon, levélben stb. tudsz alkalmazni. Találsz olyan bejegyzéseket is, melyek a személyes fejlődésedet szolgálják. Írj bátran hozzászólást a bejegyzésekhez!
vasárnap
Háromszor Három plusz Egy lépés a sikerhez vezető úton. 3/3 rész
Ne az érdekeljen, hogy az álmodat miért nem lehet, hanem az, hogy miért kell megvalósítani. Rendezd át az életedet a célhoz vezető út kívánalmainak megfelelően. Alakítsd ki magadban azt a gondolkodást, hogy az akadályokat ne lehetséges buktatókként, hanem elvégzendő feladatokként lásd.
8. CSELEKEDJ AZONNAL!
Ne halogass, hanem kezd el még ma! Emlékezz a bibliai mondásra: A hit cselekedet nélkül meghal! Tartsd életben a hitedet a cselekedeteiddel. Meglehet, az el nem végzett feladat később egy sokkal fontosabb teendőtől venné el az idődet. Ezért láss hozzá azonnal és meglátod lesz hozzá erőd.
9. NE KERESS KIFOGÁSOKAT!
Arra van időd, amire szakítasz, arra van erőd, amire akarod, hogy legyen. Minden feladatra van erőd és időd, ha tényleg el akarod végezni. Ha mégis kifogást találsz arra, hogy miért ne láss hozzá, akkor tegyél fel öt miért? Kérdést magadnak a kifogásra vonatkozóan.
Azt mondod, nem érsz rá. Miért?
Mert sok a dolgod. Miért?
Mert tegnap nem sikerült végezned vele. Miért?… stb.
Az ötödik miért után biztosan rájössz, hogy mit csináltál rosszul, és ha ezt tudod, világossá válik számodra, hogy fölösleges kifogásokat keresni.
Ha nem hiszed, kérd meg a feleségedet, férjedet vagy barátodat tegyék ők fel a miért kérdést, hátha magadnak nem voltál őszinte.
10. LEGYEN EGY "VEKKERED"!
Készíts magadnak egy szimbolikus ébresztőórát, amire elég ránézned, máris tudod, mi a dolgod. Legyen egy "vekkered", ami állandóan arra figyelmeztet, hogy nem érsz rá.
A legegyszerűbb és legpraktikusabb, ha veszel magadnak egy határidőnaplót, amibe minden feladatot beírsz. Szabj magadnak határidőket, és mindennap nézd át a naptáradat!
Ha valamit esetleg nem végeztél el határidőre, akkor pirossal írd be újra, új határidővel, és írd mellé azt is, hogy MIÉRT nem végezted el.
Ezeket a miérteket minden hónapban gyűjtsd össze egy külön papíron, és ha a harmadik hónapban is akad még ilyen - akkor olvasd el újra ezt a könyvet…
szombat
A kérdező attitűd 2/2 rész Peter L. Hirsch
Norman Vincent Peale mondja, hogy “aki nem tanul, az leépül”. Miért van ez így? Mert az emberi agy a legerősebb izom, és a régi, testmozgásra ösztönző szlogen szerint: Use it or loose it! (Használd vagy elveszted!)
Minden jelentős sikerember hangsúlyozza az életen át tartó tanulás iránti teljes elkötelezettséget. Ez a kérdés gyakran rávilágít arra, hogy az átütő siker milyen könnyed és magától értetődő elveken nyugszik.
3. kérdés: MIT KELL MEGVÁLTOZTATNOM, HOGY MEGTÖRTÉNJEN EZ ÉS EZ?
Mindig van egy ez és ez, egy elképzelt cél, ami a szemünk előtt lebeg, és ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk, mindig változásra van szükség. Megfigyeltem, hogy a legsikeresebb emberek egyik legjellegzetesebb vonása éppen ez.
Nem egyszerűen csak rugalmasak, hanem szinte szerelmi viszonyban állnak a változással. Ez a szenvedélyük.
A hálózatszervezők egyik kedvenc mondása, hogy az ? iparáguk “a jövőbe emelő hullám”. De ez nem igazán pontos megfogalmazás.
A jövőbe emelő hullám a vállalkozások forradalma.
A jövőbe emelő hullám a munka- és munkaerő alkalmazás új szemlélete.
A jövőbe emelő hullám a családi vállalkozás, az árukereskedelem átalakulása, a termékforgalmazás.
A jövőbe emelő hullám a nevelés...
Az az igazság, hogy nemcsak egy ilyen hullám létezik, hanem sok-sok hullám követi egymást. A hálózat nem hullám, hanem egy szörfdeszka, amelyen az ember meglovagolja ezeket a hullámokat.
Szörfdeszka a legkülönbözőbb vállalkozások, kísérletek legmenőbb hullámlovasai számára. Úgy lavíroznak a változás tengerének hullámain, mint egy tapasztalt szörfbajnok, vagy, mint egy delfin.
A sikeres emberek szenvedélyesen szeretik az életet és a munkájukat, imádják a változást - hiszen a mi kis relatív világunkban ez az egyetlen abszolútum. Minden változik. Erre a törvényre kell építenünk.
“Mit kell megváltoztatnom, hogy megtörténjen?” - folyvást ez a kérdés munkál a legsikeresebb emberekben. Ez teszi nyitottá, éberré, kíváncsivá, újítószelleművé, és igen-igen produktívvá őket.
És befejezésül még egy dolog, ami bennük feltűnő: meg vannak győződve arról, hogy a legjobb még hátra van.
Upline, l995. július-augusztus
A kérdező attitűd - Mi a jó ebben? Peter L. Hirsch
Részlet a szerző Living with passion (Élj szenvedélyesen) c. könyvéből
A POZITÍV HOZZÁÁLLÁS megőrzésének egyik leghatékonyabb módja az, hogy ha pozitív kérdéseket teszel fel magadnak. Olyan kérdések ezek, amelyek ráirányítják figyelmed a lényegre és segítenek a cselekvésben. Íme, közülük három, amely - tapasztalatom szerint - különösen hatékonyan fejleszti a pozitív gondolkodást, és erősíti a lelkesedést:
1. kérdés: MI A JÓ EBBEN?
Bármilyen helyzetben vagy is, erre a kérdésre mindig megtalálod a választ! Lehet, hogy kezdetben nehezen megy, de csak gyakorlat kérdése.
Egyszer Anthony Robbins Nemzetközi Kutatóintézetének munkatársaként egy előadást kellett tartanom San Franciscoban , ötven független gazdasági képviselőnek pontban reggel 7 órakor. Két és fél óra kellett, hogy a székhelyemtől odaérjek. Oké, napkeltekor elindultam, s meg is érkeztem a helyszínre, ahol 12 ember várt rám.
Nem 50, csak 12!
- Rendben - mondtam magamban -, most nézzük meg, mi ebben a jó? Az egóm zúgolódni kezdett: “Hajnali 4 órakor felkelni, töksötétben, hidegben, nedves időben két és fél órát kocsikázni és aztán csak 12 ember vár... hát, ebben aztán nincs semmi nagyszerű!”
Tapasztalatból tudtam, hogy ilyenkor mi a dolgom: újra fel kell tennem a kérdést, mégpedig nyomatékosabban és figyelmesebben.
Igen, hangosan újra feltettem magamnak a kérdést.
És ezúttal megértettem, mi ebben a jó: lehetőségem nyílik arra, hogy egy tucat embert inspiráljak a lelkesedés, a boldogság és a siker újabb állomásainak elérésére - s ha nem lennék itt, elszalasztottam volna ezt a lehetőséget.
Megvolt a válasz, ám egy érdekes dolog történt - és ez száz esetből kilecvenkilencszer megismétlődik -, ugyanis a “mi ebben a jó?” c. kérdésre válaszként egyszerre több dolog ugrott be.
Egy 12 fős csoportban személyesebb a légkör. Mindenkire személyes figyelmet tudok fordítani, több idő jut az előadás részleteire, s ezáltal jobban felkeltem a hallgatóság érdeklődését.
Hatékonyabb csoportszellem alakul ki, a jó kapcsolat viszont hatékonyabbá teszi 2-3 hetes közös munkánkat, ami nehezebben valósulna meg egy nagyobb létszámú csoportban... most mélyebbre és magasabbra juthatunk, s így jobb együttműködés alakul ki a csoport és köztem.
Továbbá az egyes emberek között, ami mindig igazi teammé kovácsolja őket... akkor viszont tudható, hogy hazatérve ezek az emberek tovább adják ezeket az impulzusokat, és ez a láncreakció geometriai haladványként terjed, míg végül százak, ezrek csatlakoznak hozzá, holott én csak 12 emberrel találkoztam..., milyen csodás lehetőség ez életcélomat beteljesíteni, és ez teljesen felvillanyoz...
Ez a lényeg.
A “Mi ebben a jó?” c. egyszerű kérdés járulékos haszna még az is, hogy az ember úgy érzi, van miért hálásnak lennie. És mindez az “igazi” válaszon túl!
(A másik két kérdés pár nap múlva, ha még nem tetted meg, iratkozz fel a blogkövetőre és értesítést fogsz kapni valahányszor új bejegyzés kerül a blogba)vasárnap
A network marketing titka 2/2 rész
Mi is voltaképpen a multi-level vagy network marketing?
Minden szervezet, egyház, és még maga a kormány is használja a network marketinget. A kormány hálózaton keresztül terjeszti a szolgáltatásait, de mi adunk lehetőséget erre a szavazatainkkal.
A vállalatok hálózaton keresztül terjesztik a termékeiket, de mi adunk erőt nekik a pénzünkkel.
Használtál már kiemelkedő termékeket, hogy megkönnyítsd az életedet?
Láttál már olyan filmet vagy színházi előadást, amely kiemelkedő élményt jelentett a számodra?
Hány embernek meséltél erről?
Ha hasonlítasz rám, akkor valószínűleg mindenkinek az ismeretségi körödből. És ezért mennyit fizettek neked a film, a termék vagy a szolgáltatás forgalmazói?
Egy fillért sem. A network marketing cégek azért fizetnek, hogy termékeiket használd és megoszd másokkal.
Ha a vevők nagykereskedelmi áron jutnak egy nagyszerű termékhez, és még jutalékot is kapnak az általuk használt termékek után, és még az után is, amit azok használnak, akikkel ők osztották meg a terméket, képzelheted, hogy milyen gyorsan fog fejlődni ez a cég.
És ha a cég erős és pénzügyileg stabil, még jobb termékeket tud biztosítani a vevőinek. Ez egyedülálló és fantasztikus lehetőséget teremt arra, hogy a vevők maguk is bekapcsolódjanak az üzletmenetbe.
A network marketing a ma létező leghatékonyabb, legerősebb értékesítési rendszer.
Az Egyesült Államokban a Sprint és az MCI a network marketing segítségével hódított el hárommillió ügyfelet a telekommunikációs cégek óriásától, az AT&T-től.
Tudd, hogy a világ legjobb üzletében vagy, amely megéri a fáradtságot, hogy szakmaként kezeld és tisztességgel kitanuld a fogásait.
Olyan vállalkozásban vagy, amely nem hülyít el és nem tesz szolgalelkűvé, mint a legtöbb átlagos munkahely és nem tart örökös rabságban és hihetetlen feszültség alatt, mint a hagyományos vállalkozások többsége. Dr. Telkes József
szerda
A szabály az szabály, vagy mégsem? A tojás története.
"Betértem egy étterembe, hogy megreggelizzem. Már messziről láttam a nap ajánlatát: két tojás, szalonna, sült krumpli és pirítós, 1 dollár 99 centért.
"Jól hangzik" - mondtam a pincérnőnek.
"De a tojást nem kérném. Nem szeretem."
"Akkor 2 dollár 45 lesz, mert a la carte rendel. Az 1 dollár 99 csak a nap ajánlatára vonatkozik." - felelte a pincérnő.
"Micsoda? Úgy érti, fizetnem kell azért, mert NEM kérem a tojást?" - kérdeztem megütődve.
"Sajnálom, ez a szabály" - mondta kissé türelmetlenül a pincérnő.
"Jó, akkor mégis a különleges ajánlatot kérem, tojással együtt."
"És hogy kéri a tojást?"
"Nyersen, héjastul" - feleltem, a pincérnő legnagyobb megdöbbenésére.
A tojást hazavittem. A feleségem másnap süteményt sütött belőle."
A tanulság az, hogy néha érdemes használni a szürkeállományt, mert nem biztos, hogy egy szabályt csak egyféleképen lehet értelmezni.
szombat
A három embertípus - a 3 százalékosok
Első csoport: a 3 százalékosok
- Kiemelkedően teljesítők, nagyon agilisak, célorientáltak, általában feladat-orientáltak (adj nekik munkát, és megcsinálják),
- Megoldás-orientáltak.
- Tökéletesen megbízhatók (tudják, hogy mit akarnak és el is érik azt).
- Azonban a legtöbbjük: egoista, makacs és önálló véleménye van.
- Szeretik a felelősséget.
- Általában nehezen tanulnak, és nehezen tanítanak (más szóval nem vezethetők).
- Azt gondolják, hogy bárki meg tudja csinálni, amit ők csinálnak. Így válaszuk bárki kérdésére – dolgozz keményebben!
Ez a 3%-os csoport általában a cégek elnökeiből, marketing vagy operatív vezetőiből kerül ki, onnan, ahol felelősség van és kontroll alatt vannak.
Adhatsz nekik olyan feladatot, hogy másszák meg az 5670 méter magas Timpanago-hegyet, ami az otthonod mögött van és fel fognak érni a csúcsra.
Nem fogják az utasításaidat követni, feltehetően nem fogják a térképedet használni, de megtalálják a módját, hogy felérjenek a csúcsra.
Ha elég szerencsés vagy, hogy megtaláld ezt a 3%-os csoportot a munkádhoz és szponzorálod őket, csak szeresd, biztasd őket és térj ki az útjukból.
kedd
Kilenc dolog 2. rész
A kétségbeesés.
Van egy barátom, Lídia, akinek az első nagyobb befektetése a vállalkozásába az elszántság volt.
Azt mondta: „A gyerekeim éhesek, muszáj, hogy ez a dolog működjön. Mihez is kezdenék, ha nem jönne be?”
Ezért hát befektetett a vállalkozásába, amely olyan terméket forgalmazott, amiben ő is hitt, 1 dollárt. Az 1 dollárt szórólapokra költötte, hogy eladhassa azt a terméket, amelyet a nagykereskedőtől vett meg, és továbbadta a fogyasztóknak.
Bill Bailey barátom tizenévesen ment Chicago-ba, amikor befejezte a középiskolát. Az első munkahelyén éjjeliőrként dolgozott.
Megkérdezték tőle: „Bill, mi vehetett rá, hogy elmenj éjjeliőrnek?”, ő pedig azt felelte: „Az éhség”.
Ha az ember éhezik, akkor bármilyen munkát elvállal. Muszáj dolgoznia valahol akár éjjeliőrként is.
Évekkel később Bill megkapta a Horatio Alger díjat, gazdag, hatalmas, és az egyik legjobb életstílusú ember, akit csak ismerek. De az első állásában éjjeliőr volt.
A kétségbeesés nagyon erős ösztönző lehet. Amikor azt mondja magának az ember: muszáj.
vasárnap
A jó hír, van megoldás!
De hogyan tudnád egyáltalán megismerni egy nagy embercsoport szükségleteit, elvárásait és kényelmi szintjét? Különösen akkor, amikor még nem is ismered őket személyesen? Ez nem lehetetlenség?
Nem kerülne ez a piackutatás több ezer dollárba hónapokon keresztül?
Nem, egyáltalán nem.
Tudod, már van legalább egy olyan csoport, amelyiket úgy ismered, mint a tenyeredet. Valójában minden részletet tudsz róluk. Ez egy olyan csoport, amelyben kellemesen érzed magadat, és amelyet kedvelsz. Hogy melyik ez a csoport?
Mindazok az emberek, akik kedvelnek téged!
Gondold csak meg! Amíg igaz az, hogy sok tekintetben egyedülálló vagy, a marketing szempontjából egymillió olyan ember van, mint te. Nekik is pontosan ugyanazok a szükségleteik, pontosan ugyanazok az elvárásaik, és még a kényelmi zónájuk is. Ez tény.
Gondolj egy olyan komoly szükségletedre, amely éppen most jár a fejedben. Milyen okok rejtőznek e szükséglet mögött? Most már felfogtad, hogy egymillió embernek pontosan ugyanez a szükséglete? Gondolj az elvárásaidra és személyes preferenciáidra, amiért ezt az “üzletet csinálod”!
Ismét, egymillió ember van ugyanebben a helyzetben, akik úgy tekintenek az életre, ahogyan te! Gondolj a félelmeidre és utálataidra! Így igaz: egymillió olyan ember van, aki pontosan ugyanígy érez!
Ez nem kérdéses.
Kik ezek az emberek?
Ők azt a darabját alkotják a marketingnek, amelynek te magad is része vagy. Ezek azok az emberek, akiket nagyon jól ismersz még akkor is, ha soha sem találkoztál velük. Ők a te saját tükörképed, egymillió másolatban. Ezek az emberek a te célcsoportod.
Csodálatos dolog célcsoporttal rendelkezni. Amint beazonosítod a célcsoportodat, a hatékony csatlakozódugó megtervezése már gyerekjáték. Már tudod, hogy mi a te elsődleges szükségleted. Már tudod, hogy normál esetben te hogyan csinálod az üzletedet.
Már mindent tudsz a te kényelmi zónádról. Már csak annyit kell tenned, hogy megtervezz egy marketing megközelítést saját magad felé. Majd vidd el az üzenetedet a rokon fogyasztóidnak. Menj oda, ahol vannak! Kövesd a közös köteléket, amely belőled egyet csinál!
Ez az igazi network marketing.
És még egy másik hatalmas előnyöd is származik abból, ha a saját célcsoportodon belül dolgozol. Az üzleti kapcsolatok a bizalomra épülnek. Minél erősebb a bizalom, annál termékenyebbek üzleti kapcsolataid. Ez is egy oka annak, hogy a “hideg piac” annyira eredménytelen. A hideg potenciális jelöltjeidnek fogalmuk sincs róla, hogy te ki vagy.
A célcsoportod már viszonylag langyos. Már van valami közös bennetek, egy kölcsönös kapocs, amelyre építhetsz.
Vegyünk például egy háborús veteránt! Amikor véletlenül belebotlik egy másik veteránba, a kapcsolat azonnali, még akkor is, ha előtte sohasem találkoztak.
Létezik egy bizonyos emberi kapcsolat, ami “beépített”, és egy kölcsönös elfogadás, amely automatikus.
Ez igaz megszámlálhatatlan sok más csoportra is: anyák gyermekeikkel, egyetemi hallgatók, nyugdíjasok, csökkent képességű személyek, egyedülálló szülők, alacsony fizetésből élők, nagyszülők, pedagógusok, számítógépes szakemberek, és így tovább, és így tovább.
Amikor a potenciális jelöltek látják, hogy te “egy vagy közülük.” – ugyanazokkal a szükségletekkel, elvárásokkal és félelmekkel - az érdeklődési szintjük hirtelen jó néhány fokkal emelkedni fog. Ha van megoldásod a szükségleteikre, szeretni fognak.
Jól nézd meg, hogyan “csatlakoztattad” ezt a lehetőséget! Olyan gyorsan növekszik az üzleted, mint ahogyan szeretnéd?
Lehetne még javítani a megközelítéseden?
Előnyöd származhatna az üzletednek másfajta konnektorokból is?
Ha most nem ott vagy, ahol lenni szeretnél, akkor itt az ideje, hogy elgondolkozz egy jobb csatlakoztatáson, aztán fel az árammal!
Dru White, Coconut Group TMUpline (Ő a mi legfelső vezetőnk a TNI struktúrában - János)
csütörtök
A potenciális jelőlt félelmei
Végül, vedd figyelembe a potenciális jelölted kényelmi zónáját!
A kényelmi zóna hasonló az elvárásokhoz. Azonban van egy fontos különbség. Ahogy említettem, az elvárások a potenciális jelölt személyes rutinjához és szokásaihoz kapcsolódnak: az, ahogyan az egyén normális esetben szereti tenni dolgait.
A kényelmi zónához olyan dolgok kapcsolódnak, amelyek a potenciális jelöltet megijesztik, vagy tényleg nyugtalanítják. Túlmutat a rutintalanságon. A kényelmi zóna egy kellemes személyes menedék – mint egy nagy, meleg, pelyhes labda belseje – ahol a potenciális jelölt biztonságban és védettségben érezheti magát.
A kényelmi zónán kívüli világ egy ijesztő hely. Ha egy potenciális jelölted úgy gondolja (még akkor is, ha nem igaz), hogy arra kéred vagy kényszeríted, hogy valami olyat tegyen, amivel ő kikerül a kényelmi zónájából, meg fog dermedni.
De tényleg teljesen mozdulatlanná válik, annyira, hogy még a fülei sem fognak működni: többé semmit nem fog meghallani, amit mondasz neki. A kezei annyira ernyedté válnak, hogy nem lesz képes kitölteni egy űrlapot. Még akkor is, ha bátran rábólint mindenre, amit mondasz, később kevés aktivitást fogsz tapasztalni.
Az egyetlen módja annak, hogy a potenciális jelöltedet biztonságban megtartsd a kényelmi zónáján belül, hogy előre tudd, milyen dolgok ijesztik meg vagy nyugtalanítják. Soha ne a saját tapasztalataidat használd mérőeszközként!
Talán te nem gondolod meg kétszer, hogy odamész-e egy idegenhez és megosztod vele az információidat erről a nagyszerű üzletről. Lehet, hogy még lelkesedéssel is támogatod ezt a módszert a potenciális jelölted előtt: “Könnyű dolog építeni az üzletedet, érdeklődő emberek mindenhol vannak. Bárkihez odamehetsz egy áruházban és mesélhetsz nekik róla!”.
Amikor ezt a jó szándékú tanácsot a rossz személynek adod, lehet, hogy ezzel az ajtót csapod be.
Azzal is kimozdíthatod az embereket a kényelmi zónájukból, ha pusztán utalsz arra, hogy majd olyasmit kell tenniük, ami számukra ijesztő vagy nehéz, még akkor is, ha nem mondod ki.
Például tegyük fel, hogy társaságkedvelő típus vagy és abszolút nem okoz gondot kiállni egy csoport elé. Ha ezt jól csinálod, biztosan képes leszel meggyőzni valakit a közönségedből, hogy lépjen be az üzletedbe.
Nagy hatással lesz rá a tudásod és az előadásod. Még a pontozott vonalon is alá fogja írni a nevét. De milyen gyötrő félelem leselkedhet a hátsó gondolataiban? Azon tűnődik, hogy neki is ugyanilyen előadást kell majd tartania? Emberek előtt? Teljesen egyedül? Mi lesz, ha eltolja? Mi lesz, ha bolondot csinál magából?
Hacsak nem egy ékesszóló a potenciális jelölted, egy csoport előtti prezentáció gondolata halálra fogja őt rémiszteni. A hagyományos ügynöki munkától eltérően, a network marketing sokkal több annál, mint hogy felírjuk egyvalakinek a nevét az űrlapra.
A jövőbeli sikered azoktól az emberektől függ, akik az egyszerű feladatokat lemásolják. Azoknak az embereknek a számára, akiket te szponzorálsz, csak egyetlen másolandó modelljük létezik: te! Ha ijesztő dolgokat mondasz vagy teszel, alig van esély arra, hogy a te cselekedeteidet fogják utánozni.
hétfő
A lezárásról pár szó
Zárás, megvolt a bemutató, mindent elmondtál flottul ment az egész, nem voltál sem túl hosszú, sem túl rövid, de most már valahogy véget kellene vetni az egésznek.
Ha nem fejezed be valahogy, hiába volt az egész, egyszer csak el kell köszönni. Miért utálunk zárni? Többségünk nem kereskedő és nem is akarunk úgy kinézni, mint egy nyomulós ügynök.
Nem akarunk ilyeneket mondani: „Minden dedós látja, hogy ez egy nagyszerű üzlet, neked mi ezzel a gondod?” És sehogyan sem akar vége szakadni a bemutatónak, még mondunk valamit, azután még, csak hogy ne kelljen feltenni a nagy kérdést. KELL vagy NEM KELL?
A jelölt soha sem fogja azt mondani: „Nna hol írjak alá?” Tudni kell valamit, felelősek vagyunk azért, hogy megfelelő tényekkel lássuk el a jelölteket ahhoz hogy intelligens döntést tudjanak hozni, de NEM vagyunk felelősek azokért a döntésekért, melyeket saját életükkel kapcsolatban hoznak.
Tehát mi is volt a végszó? Valami ilyesmi: „…és akkor lehet 100.000 Ft. plusz bevételed, vagy …és akkor kereshetsz 100.000 Ft-ot havonta” PONT
Mi az amit mondhatsz ezután, nem sok:
„És ennyi az egész”
„És a többi rajtad múlik”
„És ennyi az egész, a többi rajtad múlik, mit szólsz hozzá?”
Ennyit és egy szóval sem többet, miután ezek a szavak elhagyják ajkaidat, ZIPPZÁR rájuk, azaz elhallgatsz. Kész, vége.
Milyen válaszokat kaphatsz?
NEM – ez egész egyszerűen azt jelenti NEM, legalábbis most nem.
IGEN – ez a legjobb
Mondj többet, ez jóóó – érdeklődik.
Kérdéseim vannak, ez is jóóó – érdeklődik, tovább lehet lépni.
vasárnap
A legnagyobb hiba, amit a hálózatépítők elkövetnek 1.rész
Nem tudod feszültség alá helyezni az üzletedet, ha nem a potenciális jelölted szükségleteihez csatlakozol
Az elektromos áram modern csoda. Dugj be a konnektorba bármit, a számítógéptől a hajszárítóig és voila! Van áramod! A dolgok működnek!
Csodálatos, kényelmes és olyan kellék, mely nélkül nem tudunk élni. De ahhoz, hogy az áramhoz hozzájussál, mindenképpen a megfelelő villákra lesz szükséged a csatlakozódugódon.
Emlékszem, amikor néhány évvel ezelőtt a fivéremmel egy régi házon dolgoztunk. Elektromos fúrógépet kellett volna használnom. De amikor a fúrógépem villanyvezetékét be akartam dugni a falba, egy problémát fedeztem fel.
A fúrógép csatlakozódugóján három villa volt, két lapos és egy kerek a földeléshez. A házban a régi konnektorokon csak két keskeny nyílás volt a lapos villákhoz. Talán neked is volt már részed hasonló frusztráló élményben.
A különbözőség a csatlakozódugóm és a konnektor között lehetetlenné tette a fúrógépem használatát. Akárhogy is próbáltam, nem sikerült áramot nyernem a fúrógépem számára. Végül szereztem egy adaptert, három nyílással az egyik oldalán és két villával a másikon.
Akik közületek már jártak külföldön, biztosan észrevették, hogy a csatlakozó dugók országról országra változnak.
Vásárolhatsz csatlakozódugó-adapterekből álló készletet, melyek segítségével megbirkózhatsz a különös konnektorok használatával. Tahitin a legtöbb csatlakozódugón két kerek villa van és nincs olyan lapos, mint amilyent az USA-ban használunk. A paradicsomban adapter nélkül lehetetlenség csatlakoztatni egy készüléket.
Még az új otthonomban is, az USA-ban, az elektromos ruhaszárítómon egy teljesen másfajta csatlakozódugó van, mint a ház többi készülékén. Ami a csatlakozódugókat illeti, ugyanaz a méret biztosan nem illik bele minden konnektorba. Ha áramot akarsz, a csatlakozódugódat kell a konnektorhoz igazítanod.
Felmerült már benned valaha, hogy ugyanez igaz a network marketingre is?
Gondolj csak a saját üzletedre! Beleillik a csatlakozódugód a konnektorodba? Ez a konnektor a potenciális jelölted. Pontosabban, ez a konnektor a potenciális jelölted szükségletei, elvárásai és a kényelmi zónája.
És a csatlakozódugód? Az a te marketinges megközelítésed. Tudod mire gondolok. A módszerre, amellyel megpróbálod az embereket érdekeltté tenni és belevenni az üzletbe.
Amikor a megközelítésed tökéletesen összeillik a potenciális jelölteddel, az a feszültség alá helyezés. Amikor nem illenek össze, semmi sem történik. Úgy értem semmi – nulla, zéró. Elveszíted a szponzorálás lehetőségét vagy az üzletet.
Dióhéjban, ez a legnagyobb hiba, amit a disztribútorok elkövetnek.
És ami még szomorúbb: a legtöbb disztribútor fel sem ismeri, hogy vétkezik a marketing legalapvetőbb szabályának felrúgásával. Csak annyit tudnak, hogy az üzletük nem növekszik, hogy a legtöbb potenciális jelölt egyszerűen nem látszik túlzottan érdeklődőnek.
Egy idő után néhány disztribútor kezdi úgy érezni, hogy kutató erőfeszítései semmivel sem jobbak, mint ha eltöltene egy napot a kaszinóban. Már hallhattad korábban: “Csak tedd fel a pénzed és sikerülni fog! Ez csak egy játék a számokkal. Végül is a szerencse forgandó.”
kedd
Hogyan mutassam be barátaimnak az MLM-et?

Ami az első és legfontosabb, légy önmagad.
Ha kényelmesen érzed magad, ha "elemedben vagy", akkor olyan magabiztosság árad belőled, amire a legtöbb ember pozitív módon fog reagálni. Van, akinek a legjobb környezetet az jelenti, ha egy vendéglőben beszélgethet egy csésze kávé mellett, kényelmes öltözékben, békésen, nem sietve.
Ha azonban te szívesen beszélsz üzleti öltözékben egy csoportnyi embernek, akkor természetesen ez lehet a számodra a legjobb megközelítés.
Ismétlem, az a legfontosabb, hogy neked leginkább megfelelő módszert megtaláld.
Ha feszélyezetten érzed magad, és ideges vagy azt a hallgatóságod azonnal megérzi rajtad, és szintén feszengeni kezd.
Ilyen légkörben nem ér célba az üzeneted.
Tekintet nélkül a körülményekre, minden esetben jó ötlet, ha jó tréning eszközöket hagyunk beszélni magunk helyett. Gondold csak ezt végig. Megteheted azt, hogy órákig magyarázol egyetlen jelöltednek, vagy teheted azt is, hogy mindössze öt percet fordítasz egy rövid prezentációra.
Nyilvánvaló, hogy az öt perces módszer sokkal hatékonyabb módja az üzletépítésnek. Erről úgy szoktunk beszélni, hogy "ésszel végzett, okos munka kontra kemény munka".
Miután felvetted valakivel a kapcsolatot, hagyd, hogy " a Rendszer" átvegye az irányítást, és beszéljen helyetted.
Kérdezd meg a jelöltedet, ismer-e valakit aki szeret utazni vagy nyaralni. Három dolog kell ahhoz, hogy ezt megtehesse: idő, pénz és egészség. Ha bemutatnád, hogyan tehet szert mind a háromra, vajon érdekelné-e őt ez a dolog? Ez minden, amit bárkinek mondanod kell. Ezután az eszközök veszik át a szerepet, és mindent elmagyaráznak majd a nevedben.
A fenti részlet Don Failla irása.
"Legyél Ura Életednek!"
hétfő
Interjú Mark és René Yarnellel 8. (befejező) rész
René Yarnell: Én is arra biztatok mindenkit, hogy használják minden nap a vizualizálás technikáját. Egy rövid történettel szeretném illusztrálni, milyen ereje van a vizualizációnak.
A nyolcvanas évek elején az egyik orosz atlétikai csapattal végeztek egy kísérletet, akik éppen az olimpiára készültek. A csapatot négy részre osztották, az első csoport csak gyakorlással készült, a második csoport 75% gyakorlással és 25% vizualizálással, a harmadik 50-50%-al, a negyedik pedig 25% gyakorlással és 75% vizualizálással.
A végeredmény: a negyedik csoport érte el a legmagasabb teljesítményt, azután sorrendben: a harmadik, a második és utolsó lett az első csoport. A vizualizálás ereje nagyobb, mint azt legtöbb ember gondolná.
Riporter: René, adjon néhány ötletet kezdőknek, hogyan használhatják a vizualizálási képességüket, és hogyan vezet ez a kívánt eredmény eléréséhez?
René Yarnell: A kezdőknek az az első dolguk, hogy célokat tűzzenek ki, és ez nem csupán egy kívánság lista kell, hogy legyen, hanem konkrét, leírt céloknak kell lenniük.
Először azt képzeljék el, hogy hol szeretnének élni, aztán hogy hogyan szeretnének élni, milyen hatással szeretnének lenni az őket körülvevő világra és végül, hogy mennyi az a pénz, ami ennek eléréséhez szükséges.
Ha mindez megvan, akkor már csak tervezés kérdése az, hogy kiszámoljuk, hány frontembert kell ehhez szponzorálniuk, és hogy hány bemutatót kell tartaniuk ahhoz, hogy ennyi embert közvetlenül szponzorálni tudjanak.
Egyszerű számítás, mellyel meg lehet tervezni az eredményt. Kezdjék tehát a vizualizálással, majd fejezzék be egy akció tervvel, egy részletes üzleti tervvel, amely pontosan megmutatja, hogy mit kell csinálniuk nap, mint nap ahhoz, hogy elérjék pénzügyi célkitűzéseiket, mely elvezet életük vizualizált, nagyobb képének megteremtéséhez.
Riporter: Hadd fejezzem be egy utolsó kérdéssel: tudom, hogy mindketten szenvedélyesen dolgoznak az MLM-ért, mint üzletágért is.
Ott van pl. az MBA szintű oktatási program a chicagói egyetemen, amelyet Önök hoztak létre, Mark rendszeresen dolgozik a Success és a Forbes Magazinoknak, és még sok egyéb megbízatásuk van.
Kérem, mondják el, milyen jövőt jósolnak ennek az üzletágnak, mit gondolnak, mire lenne szükség ahhoz, hogy valóban elérje a nagykorúságot?
Mark Yarnell: Először is és legfőképpen azt szeretném látni, hogy az elkövetkező öt évben ez az üzletág egy nagy, nemzetközi, politikailag erős, hatalommal bíró szervezetté alakul. Olyan szervezetté, amely szó szerint megváltoztatja ezt a bolygót.
A kormánynak szabályoznia kell és törvényben meg kell különböztetnie a hálózatépítést az illegális, piramis jellegű szervezetektől. Mi magunk az életünket ennek az üzletnek szenteljük, és arra használjuk a hálózatépítést, hogy ezen keresztül nagy és pozitív társadalmi változásokat idézzünk elő.
René Yarnell: Én azt szeretném látni, hogy egyre több ember élete válik jobbá.
Egy magasabb szintű, ezoterikus célkitűzésem az, hogy remélem, és valóban remélem, hogy azon túl, hogy egyik ember a másiknak, majd megsokszorozva, emberek százezreinek és millióinak juttatjuk el ennek az új üzletágnak a jelentőségét, arra is használni fogjuk a sokszorozódás lehetőségét, hogy javítsuk emberi kapcsolatainkat, javítsunk mások sikeréhez való hozzáállásunkon. Ez a lehetőség is adott a network marketingen keresztül.
péntek
Interjú Mark és René Yarnellel 7. rész
Mark Yarnell: Igen, de van még más is, ahol segíteni tudtunk. René például annak szentelte az elmúlt éveket, hogy segített létrehozni az egyik legjelentősebb, hajléktalanok számára létesített központot, mely kiterjed az egész észak-nyugati országrészre.
Ezenkívül van még néhány projectünk, melyek nagyon jól működnek. Nincs számomra semmi, ami olyan boldoggá tenne, mint az, amikor látom, hogy valakinek az élete jobbra fordult, azért, mert én segítettem neki valamilyen pénzügyi vonatkozásban.
Ugyanezt nem tudtam megtenni korábban, amikor egyházi prédikátor voltam, mert állandóan le voltam égve anyagilag.
René Yarnell: Ha visszatekintek az eddigi életemre, amikor korábban gyermekgondozóként szolgáltam, akkor a szívemet tudtam adni ahhoz, amit csináltam, és mindössze ennyi volt, amit adhattam.
Amikor a 90-es évek elején, mint politikus szolgáltam, akkor a hatalmat tudtam képviselni egy adott helyzetben és semmi mást, mert a politika és a különböző lobbyk mindig behatárolták, hogy elérhesd, amit akartál.
Most, hogy sikeres lettem a hálózatépítésben, úgy érzem, mindkettőt adni tudom. Szolgálom a szegényeket, mint egy gondozó, a hajléktalanok ügyét pedig politikusként képviselhetem.
Ma már ugyan kívül vagyok mindkét szakmán, hiszen csak a hálózatépítésben dolgozom, de lehetőségem van Markkal együtt valamennyi értéket hozzáadni a munkánkhoz: a törődésünket, a lelkünket, a szívünket, a hatalmunkat és a pénzünket.
Korábban ez nem volt lehetséges, hogy valamennyit egyszerre adhassam.
Riporter: Sokan mondhatják, hogy Önöknek több százezer dollárjuk van arra, hogy az előbb említett projecteket támogassák, de mit tegyen egy kezdő hálózatépítő, aki sokkal alacsonyabb jövedelmi szinten van? Hogyan használja ezt az üzletet, hogy olyan szintre jusson, mint Önök, és egy "önmagán túlnövő célt " elérhessen?
Mark Yarnell: Örülök, hogy ezt megkérdezte. Ott kell elkezdeni, ahol éppen van az illető. Ha valaki arra vár, hogy olyan jövedelmi szintre jusson, ahonnan már könnyen megteheti, hogy másokon segítsen, vagyis olyan célokat tűzzön ki, amely túlnő önmagán, akkor soha nem fog menni.
Tegyük fel, valaki, aki most ezeket a sorokat olvassa, 800 vagy 1000 dollárt keres a jelenlegi szintjén a hálózatban, vagy a munkahelyén és az a célja, hogy sikeres legyen. Már most nézzen körül a környezetében, ott ahol él, dolgozik, hogy ki az, vagy melyik intézmény az, amelyik segítségre szorul, és tűzzön ki olyan célokat, melyek túlnőnek önmagán.
Kezdjen el most azonnal valamilyen szinten hozzájárulni ahhoz, hogy ezeknek az embereknek jobban menjen, mint eddig. Nem érdekes, hogy milyen kicsi az a segítség, amit nyújtani tud, a lényeg az, hogy kezdje el már most.
Ha most nem kezdi el jövedelmének az 5, 10 vagy 15%-át kiadni segítségre szoruló helyzetek, emberek vagy körülmények támogatására, amikor még nem keres sokat, akkor soha nem is fogja később sem, amikor könnyen megtehetné.
Én hiszek abban, hogy, ha valaki elkezdi maga elé képzelni, hogy mit csinálna havi 100 ezer dollárral azután, hogy már megvette azokat a dolgokat, amiket akart, akkor létrehozza azokat a szükséges körülményeket, melyek az életébe vonzzák majd ezt a pénzt.
Ez lehet, hogy butaságnak hangzik, de működik. Rengeteg példáját láttuk ennek magunk körül. Ezért csak azt tudom mondani, hogy üljünk le és kezdjünk el dolgozni a célok kitűzésén most azonnal.
szerda
Interjú Mark és René Yarnellel 6. rész
Riporter: Tudom, hogy Önöknek nagyon, nagyon sok pénzük van, egészen pontosan rengeteg pénzük. Mások kérdését is tolmácsolom. Amikor megkérdezem, hogy milyen fázisokon mentek keresztül mire gazdagok lettek, milyenné változtatta Önöket a pénz?
Mark Yarnell: Mi is azt valljuk, ami már-már közhelynek számít, hogy a pénz nem boldogít. Sokan mondják nekem, hogy szívesen átvállalnák tőlem a pénzköltés gondját. Ami azt illeti, ez tényleg nem jelent problémát.
Én nagyon sok fázison mentem keresztül. Az első az volt, hogy vennem kellett magamnak néhány "játékot". Én középosztálybeli családban nőttem fel, nem sok pénzünk volt.
Ezért vennem kellett egy hajót, és vettem is egyet, aztán kellett egy repülőgép, azt is megvettem, és persze van egy nagyon jó autóm is.
A hálózatépítő időszakom előtt két dolog volt, amire leginkább vágytam. Az egyik: egy jó család, a másik megszabadulni az alkoholtól.
Nem titok, hogy évekkel ezelőtt átestem egy kezelésen, amely az alkoholfüggőségemből gyógyított ki. Ennek eredményeképpen, a gyógyulásom után, létrehoztam egy ingyenes kábítószer és alkoholfüggők számára létesített iskolát.
Amerikában ugyanis az a helyzet, hogy ha valaki alkoholista, vagy szenvedélybeteg - ha csak nincs 15 ezer dollár készpénze - nem kap segítséget senkitől. Azt láttuk, hogy a legtöbb embernek, akinek ilyen betegsége van, nincs meg hozzá a pénze, hogy segítsen önmagán. Ezért keményen dolgoztunk azért, hogy segítsünk ezeken az embereken.
Arra jöttem rá, hogy az életben a legfontosabba család. Az én családom most már jól működik, én pedig egészséges vagyok és boldog. A pénzre tehát szükség van, mert megszabadít a kényszerektől, de nem teremt sem, boldogságot sem hosszú távú elégedettséget.
vasárnap
Interjú Mark és René Yarnellel 5.rész
Mark Yarnell: Én azt gondolom, hogy aki nem visz bele humort, az nem jól csinálja az üzletet. Hadd meséljek el egy példát, ami a múlt héten történt egy repülőút során.
Mindig az első osztályon ülök, és mellettem ült egy kb. 35 éves férfi, előtte az asztalon egy laptop, mellette üzleti lapok, és én megszólítom őt:
"Bocsásson meg, hogy zavarom, de hadd kérdezzem meg, mennyi a legmagasabb összeg, amit meg tud keresni a munkahelyén?
Erre ő rám nézett és visszakérdezett:
"Mire Gondol?"
Megkérdeztem tőle, melyik cégnél dolgozik, ő megmondta hol és milyen beosztásban, és én tovább kérdeztem:
"Az Ön főnőke, vagy a legmagasabb beosztásban levő ember a cégénél, mennyit keresnek? Mi az a plafon, amit Ön elérhet? Csak kíváncsi vagyok, mert és újságíró vagyok és éppen erről a témáról írok most egy cikkemben. Érdekelne!"
Azt válaszolta:
"Azt hiszem, kettőszázezer dollár."
Én:"Nos, akkor nem segíthetek. Ez rengeteg pénz egy hónapra! Nem tudtam, hogy ennyit meg lehet keresni egy hónap alatt!"
Ő:"Várjon egy percet! Én úgy gondoltam, hogy egy év alatt!"
Én:"Ja, egy év alatt? Az viszont nem pénz! Akkor nekünk találkoznunk kell, hogy mutathassak Önnek valamit, amivel sokkal többet kereshet."
Én ilyenkor mindig jót nevetek. Nagyon fontos, hogy jókedvet vigyünk a mindennapokba, ha már egyszer emberekkel dolgozunk.
René Yarnell: Nekem az tetszik, amikor valaki azt mondja kifogásként "engem nem érdekel az üzlet!". Erre Mark nagyon szereti megkérdezni: "Ne haragudj, de nem értettem pontosan, mi az, ami nem érdekel, a sok pénz, vagy a sok szabadidő?
szombat
Interjú Mark és René Yarnellel 4. rész
René Yarnell.: Nem, egyáltalán nem. Már csak azért sem mert csak az utóbbi négy évben csinálom együtt az üzletet Markkal, az azt megelőző négy évben egydülálló anyaként építettem a hálózatot, közben neveltem fiamat, mellette volt egy főállásom is, amelyet teljes munkaidőben végeztem, mint közalkalmazott.
Nagyon kevés időm maradt tehát erre a nagyon sokat követelő munkára, és gondolom ebben nagyon sok hálózatépítőre hasonlítok, mert a többség ugyanígy kezdi, egy főállás mellett, egészen addig, amíg egy bizonyos szintet el nem érnek a hálózatban.
Bár nagyon kevés időm maradt az üzletépítésre, a jó hír az, hogy rengeteg ember megfordult körülöttem a legkülönbözőbb helyeken. Én ilyenkor mindig megszólítottam egy-két embert, pl. amikor vége volt az értekezletnek, vagy, amikor a gyerekeimet focimeccsre vittem, és annak vége lett, odamentem valakihez, akit kinéztem magamnak, és azt mondtam:
"Az Ön kommunikációs és szervező készségével, nagyon sikeres lehetne abban az üzletágban, amit én csinálok. Most nem mondhatok többet, mert találkozóm van valakivel, de szívesen találkoznék később Önnel, hogy megbeszélhessük miről is van szó".
Ekkor elkérem A névjegyüket, hogy később felhívhassam őket. (Lifestyling approach). Egy jó napon 10-15 névjegyet gyűjtök össze.
Riporter: Mit mondanak a telefonon a jelölteknek?
Mark Yarnell: Telefonon nem mondunk sokat, mert akkor nem, jönnek el.
Általában azt mondjuk, hogy ha eljönnek a bemutatóra, akkor kb. 45 perc alatt elmondunk mindent és válaszolunk a kérdéseikre.
Ha valaki erre azt mondja, hogy: "félreértettél, nekem nincs ennyi időm", akkor én azt mondom, hogy: "te értettél félre engem, nekem sincs időm!" Ha erre azt mondják: "nem mondanál mégis valamit róla telefonon?" Erre én azt mondom: "Sajnálom! Azt hiszem rossz számot hívtam! Én ugyanis azt az X.Y.-t hívtam, akiről azt hittem, érdekli hogyan kereshet meg havi 50 ezer dollárt. Felejtsük el!"
Ha már az első találkozást nehéz összehozni, akkor a további együtt dolgozás sem menne simán. Ezért ezekkel az emberekkel nem foglalkozom.
csütörtök
Interjú Mark és René Yarnellel 3. rész
Mark Yarnell: Igen, egészen pontosan 241 fős névlistám volt. Nekem a szponzorom azt mondta annak idején, hogy 2000 fős névlistát kell összeállítani. Mikor eljutottam 89-ig, akkor felhívtam őt, és azt mondtam, hogy ez őrültség, én nem ismerek ennyi embert.
Erre ő azt mondta, hogy vegyem elő a telefonkönyvet, a szakmait is, és ahányszor egy új nevet vagy egy új szakmát pillantok meg, engedjem, hogy a memóriám-ból előjöjjenek az ismerősök nevei. Végül is 241 nevet írtam össze. (Később, amikor már megértettem ennek a lényegét, 1700 nevet tudtam összeírni).
Ami érdekes számomra az az, hogy ebből az elsőre összeírt 241 főből 240 a mai napig nem lépett be az üzletbe, pedig valamennyien ismernek engem. Csak egy lett az üzlettársam, de ez az egy ember ma 1 millió dollárt keres nekem és Renének évente. Ezért aztán nem izgat bennünket túlságosan a többi 240, akik nem csatlakoztak.
Nem úgy, mint az az egy, aki viszont velünk tartott. Ennyi emberrel létesítettünk tehát kapcsolatot, mire azt az egyet megtaláltuk, aki megcsinálta.
Riporter: A napi 30 megszólítás meglehetősen ijesztőnek tűnik sokak számára.
Mark Yarnell: Ijesztő is lehet akkor, ha valaki nem azt az egy mondatos megszólítást alkalmazza, amit mi. Nyilvánvalóan sok a napi 30 ember akkor, ha ennyi embert próbálunk manipulálni, mondjuk egy bemutatóra szóló meghívásra.
De ha személyenként csak 1 percre korlátozzuk a megszólítást, akkor ez nem sok. Ha valaki komolyan érdeklődik, akkor ez elhúzódik 4 percre, amíg odaadja a névjegyét, stb.
Egyébként nem tart tovább az egész 45 másodpercnél, s ha a válasz negatív, akkor megköszönöm az idejét, és azt mondom neki, hogy csak kíváncsi voltam a válaszára.
Riporter: És mi történik akkor, ha igen választ kap?
Mark Yarnell: Akkor azt mondom, hogy most éppen megyek valahová, ezért nincs időm most részletesen be-szélni erről, de elkérem a névjegyét és megígérem, hogy 3-4 napon belül felhívom és megiszunk egy kávét valahol.
Én soha nem adok névjegyet addig, amíg én nem kapok tőlük. Azért, mert ha a névjegyük nálam van, akkor kontrollálni tudom őket, bármikor felhívhatom őket.
Míg ha 30 embernek odaadom a saját névjegyemet, akkor csak 25%-uk az, aki üzenetet mer hagyni az üzenetrögzítőmön, ha éppen nem vagyok otthon, amikor hív. A többi elvész, ezért jobb, ha én hívom fel őket.
kedd
Interjú Mark és René Yarnellel 2. rész
A lényeg tehát a másolódásban van. Nekünk egy olyan rendszerünk van, amelyet bárki lemásolhat.
A termékek használata és a terméktapasztalatok megosztása másokkal, ezek olyan egyszerű alapelvek, mégis ez az a két dolog, amit a legtöbben nem tesznek meg.
Nem kellene mást tenni, mint otthon körülnézni, hogy milyen termékeket használunk más cégektől, és ezeket fel kellene váltanunk a saját hálózatunk termékeivel
Riporter:Az előbb említett három vezetőről, akik most a hálózatban a legtöbbet keresik, honnan tudta az elején, hogy vezető lesz belőlük?
Mark Yarnell: Mi mindig ugyanazt az egy dolgot keressük: ez pedig a lelkesedésnek a szikrája, amely ezekben az emberekben mindig is megvolt, egy velük született önmagukba vetett hit.
Azt tapasztaltuk, hogy van az embereknek egy bizonyos százaléka, gyakorlatilag mindenhol a világon, akikben megvan a képesség és az akarat, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból, ha megkapják erre a lehetőséget.
Riporter: Hogyan veszi észre azt a szikrát valakiben?
Mark Yarnell: Nekünk ez nagyon egyszerű a megközelítés módja miatt. Mi mindig ugyanazt a megszólítást alkalmazzuk, amelynek az a célja, hogy felrázzuk az illetőt az önelégültség állapotából egy olyan kérdéssel, amely ösztönző. S ha a válasz negatív, akkor már megyünk is tovább, nem pazarolunk több időt a megkérdezettre.
A megszólításkor tehát azt mondjuk, hogy lehet, hogy vadul hangzik majd a kérdés, de őszinte választ várunk rá (shot-gun approach):
"Ha biztos lenne Ön abban, hogy lehetséges havi 30-50 ezer dollárt keresni, és ezzel a jövedelmi szinttel nyugdíjba vonulni 3 éven belül, szeretne-e többet tudni erről a vállalkozási formáról?"
Ez tehát a kérdés. Azt tapasztaltuk, hogy akikből később vezetők lesznek, azok azonnal azt felelik erre a kérdésre, hogy persze érdekel, mondjon róla többet! Akik nem jelölt típusok, azok valami ilyesmit mondanak: "Ó istenem, ez is valami piramis játék! Senki nem kereshet 30 vagy 50 ezer dollárt egy hónap alatt!"
Ha bármilyen kifogást kapok erre a kérdésre, akkor teljesen mindegy, hogy 10 éve ismerem az illetőt, vagy most találkoztunk először, nem foglalkozom vele tovább, nem vesztegetek rá több időt.
Úgy látjuk, hogy a legtöbb ember nem hiszi el, hogy lehetséges ennyi pénzt keresni és ennyi idő alatt nyugdíjba vonulni , mi pedig azokat az embereket keressük, akik elhiszik, hogy ez lehetséges.
Ezek azok az emberek- néha csupán 1 a 30-ból de legtöbbször 5 a 30-ból,- mert harmincat szólítunk meg naponta-, akik lelkesen tovább kérdeznek. Mert az az igazság, hogy nincs érvényes kifogás arra, hogy valaki 30 vagy 50 ezer dollárt keressen egy hónapban és 3 év alatt nyugdíjba menjen.
Bármilyen kifogással előjön valaki, arról tudjuk, hogy belőle nem lesz jelölt. Ezért engem nem érdekel, hogy valaki takarítónő vagy bankelnök. Ha én felteszem neki ezt a kérdést és látom, hogy belelkesedik és csillog a szeme, hogy valami elindul a fejében, én már tudom, hogy az illető bízik magában, és ha ő bízik magában, akkor a rendszer működik. A rendszer pedig másolódik. Ezért, ha engem bárki felhív a világ bármely részéről, és azt mondja: Yarnell, elegem van a mostani életvitelemből, én azt mondom neki, hogy ha dolgozol velem 6 hónapig és megcsinálsz mindent, amire tanítalak, akkor milliomost csinálok belőled.
Nem érdekel, hogy ki volt az illető előtte. Ennyire bízom a rendszerünk másolhatóságában. A probléma csak az, hogy nagyon kevés ember hiszi el, hogy ezt meg tudja csinálni. Ezt tartom legnagyobb kihívásnak.
szombat
Aki nem lép egyszerre...nem kap nonis sikert estére...
Valahogy úgy, mint ahogy ezen a videón láthatod.