Az alábbi történetet a neten böngészve találtam:
"Betértem egy étterembe, hogy megreggelizzem. Már messziről láttam a nap ajánlatát: két tojás, szalonna, sült krumpli és pirítós, 1 dollár 99 centért.
"Jól hangzik" - mondtam a pincérnőnek.
"De a tojást nem kérném. Nem szeretem."
"Akkor 2 dollár 45 lesz, mert a la carte rendel. Az 1 dollár 99 csak a nap ajánlatára vonatkozik." - felelte a pincérnő.
"Micsoda? Úgy érti, fizetnem kell azért, mert NEM kérem a tojást?" - kérdeztem megütődve.
"Sajnálom, ez a szabály" - mondta kissé türelmetlenül a pincérnő.
"Jó, akkor mégis a különleges ajánlatot kérem, tojással együtt."
"És hogy kéri a tojást?"
"Nyersen, héjastul" - feleltem, a pincérnő legnagyobb megdöbbenésére.
A tojást hazavittem. A feleségem másnap süteményt sütött belőle."
A tanulság az, hogy néha érdemes használni a szürkeállományt, mert nem biztos, hogy egy szabályt csak egyféleképen lehet értelmezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése